Az aromaterápia világában gyakran találkozhatunk az "illóolaj" és az "esszenciális olaj" kifejezésekkel. Felmerülhet a kérdés: vajon van-e valódi különbség a kettő között?

A szakmai szóhasználatban az illóolaj kifejezést használjuk azokra a természetes anyagokra, amelyeket növényekből – például levelekből, virágokból, kérgekből vagy gyökerekből – nyernek ki, leggyakrabban lepárlással vagy hideg sajtolással. 

Az "esszenciális olaj" elnevezés ezzel szemben nem különálló tudományos kategória, hanem gyakran a nemzetközi "essential oil" kifejezés fordításaként jelenik meg, illetve egyes gyártók marketingkommunikációjában is használják.

Fontos tudni, hogy a minőséget nem az elnevezés határozza meg, hanem többek között:

• az alapanyag minősége
• a termesztés és feldolgozás módja
• a tisztaság és az összetétel
• a bevizsgálás és az átláthatóság

Az illóolajok különlegessége abban rejlik, hogy nagyon koncentrált növényi kivonatok. Egyetlen csepp illóolaj akár jelentős mennyiségű növényi alapanyagot tartalmazhat. Gyakran említik például, hogy bizonyos olajok – mint a borsmenta – hatóanyagtartalma több csésze gyógynövényteának felelhet meg. Ez jól mutatja, hogy az illóolajokkal körültekintően és tudatosan érdemes bánni. 

Fontos a tudatosság

Éppen a koncentráltságuk miatt az illóolajokat mindig:

• megfelelő hígításban
• egyéni állapothoz igazítva
• körültekintően alkalmazzuk

A tudatos választásnál érdemes ezekre a szempontokra figyelni, és szükség esetén szakértő segítségét kérni.

Fontos tudni, hogy a hazai jogszabályok (például a 40/1997. (III. 5.) Korm. rendelet a természetgyógyászati tevékenységről és a 11/1997. (V. 28.) NM rendelet) szigorúan szabályozzák, ki és milyen formában adhat tanácsot gyógyhatású készítményekkel kapcsolatban.

Ha kérdésed van, szeretnéd személyre szabott tanácsadást, hogy biztonsággal alkalmazd a számodra ideális illóolajat, fordulj hozzám bizalommal.